2015. augusztus 23., vasárnap

"Törött tányérok" pályamunka 2015 - a kezdet


Az Országos Foltvarró Kiállítás pályázatot hirdetett a XV. Magyar Foltvarró Céh kiállítására. A pályázati kiírások között az egyik témakör "Zsolnay színei" nevet viselte. A kiírásban az szerepelt, hogy igen tágan lehet gondolkozni benne, a lényeg, ha valaki ránéz a kész munkára Zsolnay jusson eszébe.
Ez az ötlet annyira tetszett, hogy a többi témakörrel nem is foglalkoztam. Azonnal elkezdtem bújni az internetet és sorra jöttek a szebbnél szebb porcelánok, étkészletek és az építészeti remekek. Foltvarró szemmel nagyon sok megfogható témát találtam, de a legjobban az étkészletek fogtak meg. Első ránézésre talán az jut az ember eszébe, hogy ezeket a gyönyörű motívumokat, mintákat, kézi applikálással, tűfestéssel és hímzéssel lehet a legjobban visszaadni. Már láttam a lelki szemeim előtt, hogy milyen aprólékosan kidolgozott színvilágban motívumban tökéletesen passzoló applikációs mintát lehetne készíteni. De mégis azt éreztem, nem ez lesz a jó választás. Részben azért, mert én s kiírással áprilisban találkoztam először, és megadott határidőt, munka és gyerekek mellett tarthatatlannak gondoltam, másrészt úgy éreztem ez annyira egyértelmű lenne, hogy talán valahogyan másképpen kellene megközelíteni a témát. Volt is egy ötletem. Reggeli futásaim közben gondolatban varrtam, illesztettem a színeket, mintákat, fel és elvetettem technikákat, az idő pedig telt. Majd egy szép napon szembe jött velem a millefiori, A La Passacalglia quilt. készítettem róla egy bejegyzést. Aztán valahogy befészkelődött  a gondolt, hogy ebből is lehetne „tányérokat, vagy akár komplett étkészletet” készíteni. Igen ám, de ez ugyanolyan kézi munka, az idő pedig egyre kevesebb. És ekkor jött  a megoldás! Ne önállóan készítsem el, hanem varrjunk közösen! A közös varrásnak megvannak a szépségei és a nehézségei is. Jó hangulatú, inspiráló volt a közös munka, lelkesített és feltöltött, de közben az eltérő stílusok és gondolatok összecsiszolása nehézségeket is okozott. Főleg, amikor csak az Internet segítségével kommunikáltunk egymással. Mindent összevetve nem bánom, hogy így készült el, nagyon tanulságos volt. Amellett, hogy ma már négy különböző technikát ismerek az angol papírtechnikára, jó volt látni, ki hogyan gondolkozik, mit tart fontosnak, milyen az ízlése, kedvenc színvilága. A közös munka tágítja a látóhatárt! J

Az ötlet


Az alapötlet az volt, hogy minden rozetta egy tányért fog szimbolizálni. Ez önmagában már több nehézséget is rejt. Az egyik az, hogy az aprólékos kézi díszítésű motívumokat nem lehet szépen visszaadni ezzel a technikával. Ez csak akkor lenne megoldható, ha pontosan olyan anyagokat találunk, mint amilyenek a Zsolnay tányérok díszítése- ez pedig valljuk be, lehetetlen. A másik megoldás az lehetne, hogy a rozettákat utólag díszítjük applikálással, de szerintem ezzel a minta lényege veszne el.
A másik nehézség is a minta sajátosságából adódik. A minta központjában 5 rombusz található, aminek az anyagválasztása, mindig valamilyen mintás anyag, ami az ötös elrendezés hatására új formát ölt és új életre kel. Eredetileg úgy gondoltam, hogy a tányérok közepe legyen porcelán színű-hiszen a legtöbb tányér közepe nem mintás, de akkor nem használjuk ki a minta egyik legszebb sajátosságát. Végül ez az ötlet elvétve került csak megvalósításra, hiszen többször éltünk azzal a lehetőséggel, hogy egy szép mintás anyag mintáját használjuk fel a középmotívum kialakítására.
Amiben még eltértünk az eredeti quilttől, az a színvilág. A millefiori a muránói üvegekhez hasonlóan nagyon színes, nagyon mintás. Mi igyekeztünk a Zsolnay étkészletek színeihez igazodni, visszafogtuk a nagyon színes, harsány mintákat.

Anyagválasztás – a Zsolnay étkészletek


A különböző nézetek ütköztetésre már az anyagválasztáskor sor került. J bevallom én azok közé tartozom anyagválasztásban, akik már a részletekkor ügyelnek arra, hogy egy egy anyag önmagában szép (azaz nekem tetsző legyen) Kiállításokon megdöbbenve szoktam konstatálni, hogy egy-egy remekmű messziről milyen szép, de ha megvizsgálom részleteiben néha megdöbbenek milyen anyagokat használt fel az illető. Olyat, amit én még a hulladékos zsákomból is száműznék! Ezért minden tiszteletem az övék. Remélem, egyszer én is eljutok erre a szintre! Tehát, itt az én posztom az volt, hogy kínosan ügyeljek rá, csak olyan anyagokat válogassunk össze, amelyek tökéletesen passzolnak egymáshoz –már feldarabolás előtt is. Nagyon igyekeztem, hogy ezt az akaratomat átvigyem! J



Az anyagok kiválasztást az aranymintás virágos, nagy mintás anyagokkal kezdtük. Mivel minden étkészletben van aranyos díszítés ez meghatározó szerepet töltött be. Amiben arany van, az jöhet! Utána, pedig megnéztük, hogy lehet-e valamilyen étkészletre asszociálni belőle.

Az egyik kedvencünk a Főnix volt. Íme a főnix étkészlet. Többféle motívum és sok szín található benne.


És az anyag, amit mi csak Főnixnek hívtunk:


 Néhány központi anyag után válogatunk további anyagokat, amelyek színben hozzáillőek voltak:


Úgy képzeltük, hogy ha a Zsolnai motívumokat nem is tudjuk visszaadni, de a színvilágot igen. Íme néhány étkészlet, amit kiválasztottunk:

Gingko
Sissy

 Pillangós
 Főnix
 Tavasz
 Búzavirág



Ez volt a kiindulási alap, ami menet közben nagyon sokszor megváltozott. :)

Gingko


Sissy



Pillangós

Tavasz:
Búzavirág




Folytatás következik... :)

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról, a további részletes leírásokról, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre! A feliratkozáshoz kattints IDE.




4 megjegyzés:

  1. Gratulálok! Örülök, hogy a Te textilmunkádat is szellemi felkészülés előzte meg, a téma tiszteletet kíván, le a kalappal! Én is ilyesmire készülök.... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, illetve a lányok nevében is! :) Az érdekes az, hogy -bár a bírálati lapot még nem láttam- a zsűri kifogásolni valója a "kaleaidoszkóp" szerű elrendezés volt, ami nem túlságosan "Zsolnay-s", Pedig a kiírás "Zsolnay színei" voltak, nem Zsolnay formái. :) Mi erre törekedtünk. Nem mondom azt, hogy tökéletesen sikerült, de ha valaki megnézi a kész munkában a részleteket felismerhető, hogy melyik rozetta melyik étkészlet színvilágát adja vissza. :)

      Törlés
  2. Ettől szép ez az egész foltvarrás. Hogy csak egyetlen munka is mennyi gondolkozást, odafigyelést, agytornát jelent. És a végére már mindegy is, hogy ki nyer, és ki aki "csak" ott van, a lényeg, hogy csináltunk valami nagyon szépet. Én is sajnáltam, hogy magasan volt, de megtaláltam, és hosszasan gyönyörködtem benne.

    VálaszTörlés