Bohém patchwork táska

Táskából sosem elég. A nők általában az alkalomhoz, és/vagy ruhához választanak táskát, így a táskavásárlás (vagy éppen a táskakészítés) egy soha meg nem szűnő tevékenységek közé tartozik. A patchwork magazinok hasábjain, vagy akár a foltvarró tanfolyamokon is igen gyakran találkozunk egy-egy mutatós darabbal, vagy valamilyen új technikával készült táskával. Ha megtetszik egy darab ellenállhatatlan késztetést érzünk, hogy megszerezzük azt, vagy a foltvarró esetében, hogy elkészítsük azt. :) Mondhatnám, hogy a legújabb táska elkészítésekor én is ezt éreztem, de ez nem teljesen igaz. Amikor február elején Csillával összedugtuk a fejünket, hogy mi szerepeljen a tavaszi újdonságok között, rámutatott az alábbi képen szereplő táskára, és azt mondta, hogy ez annyira tetszik neki, hogy ő is szívesen hordaná. Kicsit meglepődtem, és azt gondoltam magamban, hogy ez nem is igazán táska, csak amolyan piacos bevásárló szatyor féle, de mégis szöget ütött a fejemben a gondolat, hogy ha esetleg más színekkel készíteném el és egy kicsit más technikával...talán még "táska" is lehet belőle. Hát, valahogy így kezdődött.

Majd körülnéztem a maradékos anyagaim között. Mindenképpen valami tavaszváró, igazán színes darabot szerettem volna elkészíteni, hogy elűzzük  a borongós, szürke telet. (Valószínűleg ezért is nem fogott meg az újságban látott színösszeállítás) Van egy nagyon színes anyagom, amit már többször használtam, és még mindig akadt belőle egy jókora darab. Az élénk, narancs, zöld, lila színeket és az erős rózsaszínt nagyon nehéz fotózni, később bosszankodtam is rajta. Vagy a lila szín lett kék a képeken, vagy a rózsaszín piros... De azért a táska közben szépen haladt. :)

Úgy gondoltam, színes, bolondos, kacskaringós legyen a minta, amolyan "részeg emberes".

Nem a hagyományos íves varrást választottam, a minta elkészítéséhez, hanem applikáltam azt. Géppel, "láthatatlan" öltésekkel. Varrtam, daraboltam, kirakóztam és a végén kialakult a minta.

Korábban vásároltam ezt az igazán színes színátmenetes hímzőcérnát. Bár a cérnában van piros szín is, de mégis úgy ítéltem meg nem fogom vele elrontani. (Azóta egyébként a Varrógépcentrumban találtam egy olyan színes cérnát is, ami tökéletesen passzolt volna a táskához. No, majd legközelebb! :) )

Néhány éve még nem vonzott a tűzés ennyire, de mostanában egyre gyakrabban veszem észre magamon, hogy alig várom, hogy tűzhessek. Most is így volt. A mintát nem találtam előre ki (utólag úgy érzem azért nem ártott volna, ha kicsit végigondolom a vonalvezetést), menet közben próbálgattam a köröket, csigavonalakat egymás mellé pakolgatni.

És, amiért nagyon szeretem a PFAFF-ot. Kényelmesen elfér a munka alatta.  :)

Tűztem...

.....tűztem...

 tűztem...

Alul felül, kapott még egy-két toldást a minta, hogy legyen hely a fogantyúknak és legyen egy kis "talpa" is.

A hátoldalon próbáltam a mintát leképezni foltok nélkül, csak cérnával.

Kapott még oldalt is két akasztót, hogy táskává alakítható legyen, a "bevásárlószatyor".

 

Kapott füleket is, hogy jól megpakolva kényelmesen megfogható legyen.

Ilyen lett az eleje:

Ilyen lett a hátoldala:

Így néz ki összecsukva, táskaként. :)

Így pedig megpakolva. :) (Az egykilós kenyér teljesen eltűnik benne, ha nem kap "alátámasztást".)

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról, a további részletes leírásokról, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre!

 A feliratkozáshoz kattints IDE.