Tavaszi terítő virágmintával

Előfordul, hogy tervezünk valamit, majd menet közben kénytelenek vagyunk meggondolni magunkat. Kiderül, hogy a kiválasztott anyagok nem illenek olyan jól össze, mint képzeltük, de az is lehet, hogy a tűzés "rontja el" a kész munkát. A tűzés nemcsak azért fontos, hogy tartós legyen a kész quilt, de ha ügyesen választjuk meg a mintát szebbé is teszi a kész patchworköt. Az erős geometriai formákat lágyítja, az egyszínű anyagokat pedig mozgalmassá teszi. Mégis előfordul, hogy a kevesebb több. Legutóbb én is így éreztem a tavaszi terítő elkészítésekor.

Egymás között csak tulipános terítőnek hívjuk, bár a tervezett virágminta legalább annyira hasonlít egy kinyílt rózsára, mint a tulipánra, így mindenki eldöntheti melyik megnevezés tetszik jobban.

Kiválasztottam egy gyönyörű Riley Blake anyagot, és igyekeztem színben hozzá illő kiegészítőket keresni. Annyira ezt tartottam szem előtt, hogy arra nem is figyeltem, hogy az anyagok minősége egyforma legyen. Pedig milyen gyakran kerül ez szóba! Érdemes erre odafigyelni, ismét sikerült magamnak is bebizonyítani!

A tervezett terítőhöz szüksége volt fehér, piros, zöld és türkiz anyagra. Került a válogatásba olcsóbb pakisztáni pamutvászon (annyira tetszett a színe ésa mintája) és egy német vászon is, ami nem tiszta pamut. Az anyag kicsit csúszós is volt, hiányzott belőle az a finom puhaság, ami a pamutvászonra jellemző. Színben tökéletesen passzolt az elképzelésemhez, nem is kellett sok belőle így megvettem. Hiba volt.

Elkezdtem a darabolást. A virágminták kialakításához gyors-technikát használtam így meglepően gyorsan elkészült a három mintás blokk.

 A Riley Blake anyagvásárláskor még nem volt készen az anyagszámítás, ezért kicsit aggódtam, hogy elég lesz-e a megvásárolt mennyiség. Türelmetlenül össze is varrrtam a  blokkokat, hogy lássam a végeredményt. Éppen csak elég lett!

Így már az összeállítás után applikáltam fel a virág szárait. Most kivételesen nem ragasztófátyolos applikálást alkalmaztam és nem is kézi applikálást, hanem un. láthatatlan gépi applikálást.

A terítőnek dupla kerete van: egy vékonyabb türkiz és egy maradékokból készült mintás.

  Már majdnem készen van az előlap. Itt még nem is sejtettem, hogy a szépen kisimuló türkiz keret később menyi bosszússágot fog okozni...

 Összeállítottam a szendvicset.Ragasztós flízt használtam. A kereteim szép simák voltak.

 Kinéztem egy szép tűzésmintát és készítettem néhány próbadarabot. Amikor ráéreztem a tökéletes vonalvezetésre ki is próbáltam az egyik sarokban.
Ekkor több problémával is szembesültem.

 Az egyik az volt, hogy bár a tűzésminta önmagában nagyon mutatós, a virágmintás anyagon elveszett, illetve "sok" volt rajta.
A másik probléma, pedig az volt, hogy nagyon összerántotta az anyagokat, és ezáltal a kevésbé rugalmas türkiz keretet teljesen ráncossá tette. :(

 A díszítő tűzést végül kibontottam és maradtam az árokban tűzésnél: a keretnél, a blokkok és a minta mentén. A türkiz keretet így sem sikerül szép simává varázsolni, akárhogyan igyekeztem. Olyan sokszor vasaltam ki ezt a terítőt, hogy a bélés már kezd teljesen eltűnni belőle! :)
Vasalás előtt:

 Végül ,kapott egy piros szegőt, amit a hátoldalon kézzel varrtam el. Azért mert még mindig így találom a legszebbnek. :)

 És a  végeredmény a vasalódeszkán lógatva:

és az asztalon:

 Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról, a további részletes leírásokról, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre! A feliratkozáshoz kattints IDE.