Türkizmezők

   Imádom a türkizt és a barnát együtt! Valamikor, nem is olyan régen, beleszerettem ( a történet mindig így kezdődik! :) ) a Patchwork Magazine 2011/2 számában található egyik takaróba.

(a munka eredeti címe: smaragdfelder -de mivel és türkizt tettem bele ezért kicsit átneveztem)
 A takarót elkészítettem és azóta is a hálószobánk dísze!


Nem tudom, Ti milyen körülmények között szoktatok nagy munkákat készíteni, de gondolom sok foltvarró elmondhatja magáról, hogy nincs külön varrószobája, kis kuckója, ahol gyönyörű napsütéses tágas szoba és hatalmas asztal áll rendelkezésére. Amikor a lenti darabot készítettem egy 35 nm2-es garzonba laktunk a párommal, ami alaposan tele volt zsúfolva a holminkkal. (Az egyik képen látni fogjátok a bicikliket a háttérben.) A szoba egyben volt a nappali és dolgozószoba, illetve a teljes életterünk. Egy belvárosi lakásban éltünk, ami az első emeletnek köszönhetően elég sötét is volt. (Ezért főleg vakus fényképeket láthattok) Az íróasztal szerintem, valami régi ifjúsági (vagy gyerek??) íróasztal volt amin dolgoztam. A varrógépem, pedig már akkor legalább 15 éves volt (2011-et írunk), ezért semmi extra trükköt nem tudtam vele csinálni.  Ennek ellenére sikerült a takarót elkészíteni, bár néha nem a varrás volt a legnagyobb kihívás! :)

A következőkben a takaró készítésének szakaszait szeretném megosztani veletek.

Az első blokkokat egyszerű volt összeállítani, így a középminta gyorsan elkészült:

A varrásnál mindig szétvasalom az anyagokat, mint ahogy a képen is látható. Egyszerűen így tanultam. Tapasztalatom szerint, a bonyolultabb mintáknál szerencsésebb is ez, mert nem lesz feleslegesen vastag a sok anyag együtt. A varrás-menti tűzésnél is könnyebb így dolgozni. Hiszen a tű szinte az anyagok közé megy.

A bonyodalmak a háromszögeknél kezdődtek. Az újság nem adott elég pontos információt a szélek varrásánál, (illetve lehet csak én nem értettem, mert németül volt) de szerencsére ki lehetett számolgatni pontosan mekkora darabra van szükségem.A minta így túl lógott a kereten.

Kellett kicsit igazítani a darabokon:

Itt már egészen jól beterítettem a kis szobánkat a takaróval.

Nem is fért minden bele a képbe! :)

A kész középminta! (bélés és hátlap nélkül!)

Így mutatott az akkori "hálószobánkban" : (a szoba éppen akkora volt, hogy elfért benne, faltól-falig a franicaágy)

 Ez már később készült, egy kicsit napfényesebb szobában. A takaró már tűzve van (csak varrás-menti tűzést kapott) Egy részlete:

Tárááááám! :)  (Sajnos még itt is egy szekrény akadályozott meg, abban, hogy teljes képet mutassak az ágyról)

És ezzel még nincs vége! A takaró a végleges helyére került. A felette lévő fal még üres. Régi vágyam egy falvédő elkészítése, szintén ezekkel a színekkel, de különleges japán anyagokkal. Amit elkészült láthattok majd újabb fotókat! :)

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról, a további részletes leírásokról, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre! A feliratkozáshoz kattints IDE.