New York Beauty

Már egy jó ideje nézegettem ezeket a szépségeket. Amikor először találkoztam vele még nem értettem, hogyan lehet ilyen pici darabkákat összevarrni egymás mellé. Azt gondoltam biztos évtizedek tanulása és gyakorlása áll egy egy ilyen darab mögött. Ma már tudom, hogy a papírra varrás technikájával készülnek ezek a minták, ami annyit jelent, hogy megvarrni ugyan nem lehetetlen, de idő és türelem szükséges hozzá.:)

Néhány hete megvásároltam a Lena's patchwork 41/2015 számát, aminek a címlapján egy New York Beauty mintákkal tarkított nagy takaró látható. Az újságban pedig a teljes szabásminta megtalálható. Napokig csak kerülgettem, vártam, hogy legyen egy kis időm kipróbálni valamelyik egyszerűbb mintát. Sajnos, mindig időből van a legkevesebb. Végül úgy döntöttem, ha már szombat van, akkor most nem "munkából" varrok, hanem szórakozásból. (Bár ez a kettő általában nem különíthető el egymástól.)

A minta óriási előnye, hogy olyan pici darabok szükségesek hozzá, amit már semmi másra nem elhet felhasználni. Így magam mellé vettem a kék és a barna maradékos dobozomat és hozzákezdtem.

Első lépésként átmásoltam egy sütőpapírra a mintát az újságból:

Az első két darabot színével összefordítva rátűztem a papírra. 

A mintás oldalon:

Majd az első vonal mentén levarrtam őket, megfordítottam és szétvasaltam a körmömmel.

Az első sikeren felbuzdulva folytattam a mintát, amit azonnal el is rontottam. Úgy döntöttem ez lesz a próbadarab. Elég macerás szétbontani. A sütőpapír nem kifejezetten arra való, hogy többször újra és újra átvarrjuk...

Haladtam szépen sorban:

rávarrtam:

kihajtottam:

Kész a minta.

A másik oldalon:

Méretre vágva. A végén ráéreztem mire kell figyelnem, így elkezdtem a mintát újra. :)

A nagyobb mintával indítottam. Talán először is érdemes lett volna ezzel kezdeni.

A papírt mindig meghajtottam a  vonal mentén és ehhez igazítva levágtam a felesleges anyagot. Így a következő darabkát sokkal egyszerűbb volt pontosan illeszteni!

Hamar el is készült.

A kicsi mintánál az volt a nehéz, hogy a varrásráhagyás sokszor szinte szélesebb volt mint a minta maga. Ezek a   kis szilánkok kb. 1 cm szélesek.

Méretre igazítva:

Készen van mindkét darab.

Összetűztem gombostűvel a középpontokat.

Összevarrtam, úgy ahogy a "részeg ember"t kell. 

A belső ívhez talpat kellett cserélnem, olyan kicsi volt a minta. Kézzel talán könnyebb dolgom lett volna.Ráadásul, így az ív nem is lett olyan szép, mint kellett volna.

 Tudom, nem mindig helyesen tűzöm össze a darabokat., nézzétek el rossz szokás. nehéz rajta változtatni. (Nem hosszában kellene tűzni, hanem keresztbe, mint ahogy a  középső tű van.)

Egy kicsit igazítottam rajta vasalással és egy nagyon picit a végén a ollóval (csak néhány millimétert)

A hátoldala: lehetne szebb is.Két helyen is visszahajlott az anyag varrás közben.(Tudom a vasalódeszkára rá férne egy új huzat...)

Ezután megnéztem az újságot, hogy mit is írnak a keretezésről. valahogy nagyon mininek találtam a mintámat (16 x16 cm-es volt) Ekkor vettem észre, hogy 200%-ra fel kellett volna nagyítani. :D A butaságomon jót mulatva azért, hirtelen nagyon büszke lettem magamra!

Kapott egy 6,5 cm-es keretet.

Majd bélést és hátlapot, ragasztósprayt és néhány gombostűt is:

Először csak a minta mentén tűztem le. Nem voltam benne biztos, hogy tűzéssel el szeretném rontani..

De végül megtetszett az újságban lévő tűzés minta, így nekiestem az apró gépi tűzésnek...

Ilyen lett készen. A mérete 25x25 cm!

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról, a további részletes leírásokról, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre!

A feliratkozáshoz kattints IDE.